A település honlapja

Üdvözöljük Kecskeméten, a Dél-alföld zenei fővárosában!

Kecskemét Megyei Jogú Város 1950 óta Bács-Kiskun megye székhelye. A város Budapest és Szeged, valamint a Duna és a Tisza között félúton, a Kiskunság szívében található, amely ma már több mint százezres lakosú és a Duna-Tisza köze közigazgatási, egészségügyi, kereskedelmi, pénzügyi, szállítási, irányítási központjaként tartják számon. Hajdanán a megyei központ mezővárosi címmel rendelkezett és több mint 600 éve kapott vásártartási jogot. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő város kedvező helyi adottságokkal rendelkezik a közlekedés szempontjából, könnyen elérhető az ország különböző részeiről is az M5-ös autópályának és a befutó 44-es, 441-es, 52-es és 54-es főútnak köszönhetően.

Kecskeméten azonban nem csak az utak találkoznak, hanem a különböző kultúrák és vallások is. Ezt az is mutatja, hogy a város központjában hat különböző vallás temploma található és gyönyörű szép főterét minden turista megcsodálja. Katona József és Kodály Zoltán városában számos múzeummal és kulturális rendezvénnyel találkozhatunk, úgymint a Népi Iparművészeti Gyűjtemény, Kodály Művészeti Fesztivál, Cifrapalota, Szórakaténusz Játékmúzeum, Bozsó Gyűjtemény, Leskowsky Hangszergyűjtemény, Hírös Hét Fesztivál.

A város külterületére jellemző tanyavilág, a szőlő-, a gyümölcs- és kertkultúrák virágzása, illetve a „hírös város” híres nemesítői, a kertészeti főiskoláin felnövő szakemberek, akik a tudásukkal megtermelt termékekkel termővé változtatták az aranyhomokot. A város külterületein lévő, egymással nem egybefüggő egységet alkotó körzetek jellemzően tehát mezőgazdasági művelés alatt állnak, szórványosan elhelyezkedő tanyasi népességgel. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a külterületi lakosság száma 17.281 fő volt. A külön alkategóriát képező kertségeket rendezetlen, sűrű tanyás elhelyezkedés jellemzi, ahol hobbikertek működnek a városlakóknak. Érdekességként megemlíthető, hogy több külterület is a nevét Kecskemét valamelyik belterületi városrészéről vagy egy környékbeli településtől kapta, úgymint Felsőszéktó vagy például Ballószög.

Látnivalók a fentieken kívül:

Nagytemplom vagy Öregtemplom, Református templom, Ferences templom, Görög katolikus templom, Piarista templom, Evangélikus templom, Városháza, Kecskeméti Arborétum, Természet Háza – Kiskunsági Nemzeti Park, Kecskeméti Fürdő, Kecskeméti Animációs Filmstúdió, Katona József Színház, Tudomány és Technika Háza.

Helyi kézművesek, iparosok, művészek:

Áipliné Faragó Mária – szövő, Apró Tamás – fafaragó, Barcsik Sándorné szövő, Bedőné Manó Éva – vert csipke készítő, Bodócs Ferenc – késes mester, Gáspár Péter – faszobrász, Hanga István – óramester, Holtság Károly – díszműüveges, Lovász Ibolya – csuhéfigura, csuhédísz készítő, Nagy Mária és Vidák István – textilművészek, nemez-művészek, Németh Zoltán ötvösmester, Ifj. Polyák Imre – népi iparművész, késes mester, Szilágyi Zoltán – dorombkészítő, Takács István – fazekas, Zsigóné Kati – népi iparművész.

A település nagyobb rendezvényei:

Évente Kecskeméti Tavaszi Fesztivál, Bohém Ragtime és Jazz Fesztivál, Hírös Hét Fesztivál, Kodály Művészeti Fesztivál, Udvarszínház

2 évente Kecskeméti Animációs Fimfesztivál, Csipero – Európa Jövője Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Találkozó, Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató.

Képek forrása: http://kecskemet.hu