Ladánybene mezőgazdasági település, jelentéktelen iparral. A föld gyenge minőségű homokos talaj, amelynek négytizede szántó, 30 %-os az erdő aránya. 15% gyep és alig 6% a munkaigényes kert – gyümölcs - szőlő terület együttes aránya. Egy gazdaságra számítva mindössze 73 m2 öntözhető terület esik, és nem jelentős a primőrtermelés sem. A juhtenyésztésen kívül nem jelentős az állattartás.

A felszín nagy részét futóhomok borítja, ugyanakkor több területsávban tagolt buckavonulatokkal is találkozhatunk. Községünk az ország napfényben leggazdagabb területéhez tartozik. Másik jellemzője a csapadékszegény éghajlat, emiatt elég jelentős talaj,- és légköri aszály lép fel, melynek következtében ritka növények, növénytársulások találhatóak meg itt.

A település 4072 hektáron terül el, ebből 96 hektár a belterület. A község jellemzője a szórt tanyavilág, ahol a lakosság 40%-a él. A lakosok száma 1740 fő. A legutóbbi népszámlálás idején a lakosság 45 %-a aktív, az aktív keresők mintegy 90 %a fizikai foglalkozású volt. A népesség magyar és többségében római katolikus vallású. 

Településünkön alacsony mértékű a jogi személyiségű, illetve az ipari jellegű gazdálkodás. Mindössze két olyan vállalkozás van, ahol az alkalmazottak száma meghaladja a 10 főt. A faluban viszonylag magas az egyénileg gazdálkodó háztartások száma, de kevés a főfoglalkozású gazdálkodóké. A településen lakó népesség 43%-a aktív, az aktív keresők mintegy 90%-a fizikai foglalkozású, utóbbiak hattizede az iparban és a mezőgazdaságban dolgozott. Az aktív keresők négytizede 19 évesnél fiatalabb, fele pedig legalább középfokú végzettségű. Községünkben a helyi adók (iparűzési, súly) a törvény által megengedett legkisebb mértékben kerültek megállapításra, ezért más településen tevékenységet folytató vállalkozások számára is vonzó.

A községben bölcsőde nem, de óvoda és általános iskola működik. Az iskolában immár 130 éve folyik oktatás, a kezdeti egy majd két tanterem helyett ma már 10 tanteremmel rendelkezik. Az óvoda idén negyven éve kezdte meg működését, jelenleg 3 csoportja van.

Ladánybenén egy háziorvos teljesít szolgálatot, valamint már évek óta működik a fogorvosi és a védőnői szakellátás. Az egészségügyi intézményekkel összhangban működik a Remény Patika, ahol igény szerint bármilyen gyógyszert beszerezhet a lakosság.

A falu külföldi testvértelepülései Szentábrahám (Románia, 1994.) és Nebelschütz (Németország, 2002.). Ezen kívül folyamatos kapcsolatot tartunk egy lengyel kistelepüléssel Namyslów-val is.

Ladánybene nevét a Benepuszta és a Jászladány nevek összekapcsolódásából kapta az 1800-as évek közepén.

A terület mint puszta a honfoglalás korában Solt fejedelem birtoka volt, aki 922-ben I Berengár olasz császár védelmében jelen volt Olaszországban. Az egyik katonája volt Őrs fejedelem (a köztudatban Bene vitéz), aki tettéért jutalmul kapta a fejedelemtől a pusztát. Igazolják ezt az állítást az 1834-ben végzett ásatások, melynek során a falu határában egy lovas vitéz sírját találták meg. A sírban a szokásos fegyvereken kívül I. Berengár császár pénzérméit is felismerték. A régészeti lelet emlékét ma emlékmű őrzi a Templom dűlőben.

A terület a török dúláskor (1559) Dimitri Zselik tímár birtokát képezte.

A Rákóczi-szabadságharc idején a Jászságot kinőtte az ottani pásztorkodás, ezért terjeszkedni kezdtek, folyamatosan húzódtak le a Duna-Tisza közére. Így került bérleményébe Jászladánynak és Jászberénynek Benepuszta. 1745-ben a jászok a területet jogilag is megkapták. Benepuszta felét Jászladány kapta meg, 3750 Rhonus Ft-ot fizetett érte.

Az 1800-as évek közepétől lendületes fejlődés indult meg a térségben. Kialakult egy önálló település, mely 1878-tól önálló, saját iskolával rendelkezett. A magyar királyi belügyminiszter 137968/1907. sz. rendeletével alakult meg a település mint önálló nagyközség 1909 január 1-jétől.

A környékbeli ősborókás kitűnő kirándulóhelyet biztosít az idelátogatók számára. A falutól mintegy két km-re található Kunbaracs felé a paraszti életet, jellegzetes eszközeit bemutató Tájmúzeum, a Jajgató dűlő és az összekötő út kereszteződésénél. A helyi túraútvonal a közelmúltban került kijelölésre, a község legérdekesebb külterületi részeit érinti. A falu határán a Kiskunsági Nemzeti Park által védett területen számos ritka növény és állat található. A község külterületén található mesterséges tavak alkalmasak horgászásra.

A településen kereskedelmi szálláshely nincs, a korábban már említett Tájmúzeumnál lehetőség van nyáron kisebb, 15-20 fős csoportok tábori körülmények közötti elszállásolására. Ezzel leginkább iskolai csoportok élnek.

Községi könyvtárunkban több mint 6 ezer kötet áll az olvasók rendelkezésére, mely folyamatosan bővül. A könyvtárban Internet használati lehetőség van. A könyvtárral és az iskolával közösen folyamatosan szervezünk különféle tanfolyamokat, továbbképzéseket, melyek iránt mindig nagy az érdeklődés.

Minden év elején megrendezésre kerül a mostanra már hagyományossá vált Polgármesteri Bál, valamint minden év júliusának utolsó hétvégéjén Falu- napot tartunk, ahol műsorral illetve utcabállal szórakoztatjuk az idelátogatókat. A Falunap keretében képzőművészeti és népművészeti kiállítások is megrendezésre kerülnek. A Ladánybene 27 reggae-zenekar időnként ingyen koncertet ad, melyen mindig sok a látogató.

Ladánybene futballcsapata sikeresen szerepel a Megye II. osztály északi csoportjában, mind az ifi, mind a nagy csapat tekintetében. A csapatok vezetése évről-évre igazol a csapatokba országos hírű játékosokat, akikkel még sikeresebben tudunk szerepelni a bajnokságban.

Az elmúlt évek során a faluban több civil szervezet jött létre, ezek egyre inkább a faluközösségi életének meghatározóivá válnak.

A helyi Nyugdíjas Klub tagjai Terjék Katalin elnök vezetésével rendszeresen fellépnek a községi ünnepségek és a Falunap műsorában, emellett évente több programot, kirándulást szerveznek. A közösség évek óta sikerrel mutatkozik be nyugdíjasklubok országos találkozóin.

A Ladánybenei Lovas Club Egyesület évente megrendezi a Szüreti felvonulást, melynek során fogatokkal járják be az ünneplők a falut és környékét. Emellett a Bene Fogathajtó Kupa évenkénti szervezése is az Ő érdemük. A klub vezetője Egri Péter, a szervezésben nagy szerepet vállal Rácz Istvánné is.

A Ladánybenei Pannoniások Baráti Köre vezetője Lénárt András, a tagok közt szinte minden korosztály képviselteti magát. Motorjaikkal évente többször rendeznek ünnepi felvonulást a településen, országos találkozókon képviselik Ladánybene színeit. Veteránmotor kiállítások és motoros ügyességi vetélkedők szervezésével is hozzájárulnak a falu közösségi életéhez.

Évről évre egyre több család választja lakhelyéül Ladánybenét. Mivel Ladánybene község egy viszonylag kis település, bátran mondhatjuk el róla, hogy olyan, mint egy nagy-nagy család. Az itt lakók mind nagyon barátságosak, figyelmesek és törődnek egymással.

Minden idelátogató vendéget szeretettel vár Ladánybene község lakossága.

Képek forrása: http://ladanybene.hu